Bár diplomáját a Közgazdaság Tudományi Egyetemen szerezte, első munkahelyén a Magyar Divat Intézetnél véglegesen elkötelezte magát a divat szakmával. Megismerkedett a gyártás, a tervezés és a forgalmazás minden apró mozzanatával, divattervezőkkel dolgozott együtt a bemutatókon, UNESCO meghívással a nemzetközi szakvásárokat tanulmányozhatta.
Az Iparművészeti Egyetem meghívására öt évig tanított marketinget az egyetem hallgatóinak, részt vett a fiatal iparművészek pályamunkáinak elbírálásában. Míg közgazdászként a piacot kutatta, a fogyasztói igények alakulását mérte, addig a különböző magazinoknál divatszerkesztőként és stylistként vállalt feladatokat. A Sanomának megalakulása óta külsős munkatársa.

„A stylist munkája sokak számára egy a vágyott szakmák közül! Sokan hiszik azt, hogy nem több mint „fizetett shoppingolás”. Akik így gondolkodnak, azt hiszik, elég egyfajta veleszületett jó ízlés ehhez a munkához (ami való igaz, nélkülözhetetlen feltétel). Sok- sok művészeti alkotást kell tanulmányozni, sok- sok divatlapot átlapozni, divatházak munkáit figyelemmel kísérni, színdinamikát, anyagismeretet, divattörténetet tanulni, hogy a stylist tévedhetetlenül párosítson össze két ruhadarabot, kellékezzen fel egy öltözetet. Tudnia kell kommunikálni modellel, fotóssal, szerkesztővel, sminkessel, fodrásszal, és tudni kell koordinálni a munkájukat is. Igen, stylistnak lenni néha fárasztó munka, de az eredmény mindig kárpótol ezért.


Mi, akik magunk tapostuk ki az ösvényt, a magunk bőrén tanultunk meg sok mindent, nem a tapasztalatokat akarjuk megspórolni a jelentkezőknek! Ugyanakkor miért ne profitálhatnának mindabból,
amit mi már tudunk, miért ne kezdhetnék egy magasabb szintről ezt a szakmát, hiszen a verseny egyre élesebb ezen a piacon is.”